The Vigil

 Ezeken a felvételeken Corea elemében van, akit nem csak a fiatal zenekar, hanem olyan régi cimborák is ösztönöznek, mint Clarke, aki a "Pledge For Peace" című számban vendégként szerepel. A The Vigil koncepciója (ez Corea - kell lennie egy koncepciónak!) az, hogy Coreának 50 évnyi úton töltött idő után éberen kell vigyáznia, hogy életben tartsa a zene szellemét, és továbbadja azt a jövő generációinak. Szó szerint ez a helyzet Gilmore esetében, aki Roy Haynes unokája, aki 1967-ben játszott először Coreával, és akinek a lírai dallamú 'Royalty'-t dedikálta. Corea zongorázása hajlékony, nagy érzelmek nélkül, de itt szenvedély van, amihez Garland mindig sürgető szaxofonozása párosul. A generációkon átívelő elbeszélések folytatódnak a 'Pledge For Peace'-ben, amely Coltrane múltjának és jelenének kifejezése, miközben Ravi egy erőteljes és finom szólót ad le. A múlt olyan mesterei, mint Miles, Getz és Turrentine, mindannyian szerepelnek a The Vigil albumon, de Corea, Garland és társai együtt a jövőbe mutatnak.